Căutare

Közösen mozgósítanak a marosvásárhelyi autonómiatüntetésre a magyar szervezetek Háromszéken. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi székházában egy asztalhoz ültek az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi vezetői, hangsúlyozva: nemzeti ügyekben szükség van az összefogásra. A tízezer fősre tervezett megmozdulást engedélyezték a hatóságok, arra kérve a szervezőket: „adják át" az esetleges alkotmányellenes cselekedeteket végrehajtó részvevőket.Közösen buzdítottak a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetésen való részvételre a magyar szervezetek képviselői tegnap Sepsiszentgyörgyön.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi székházában egy asztalhoz ültek az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi vezetői, hangsúlyozva: nemzeti ügyekben szükség van az összefogásra. Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki elnöke leszögezte, a Székelyföld területi autonómiája, az ország közigazgatási felosztása, az európai uniós állampolgári kezdeményezések támogatása nemzeti ügyek, amelyek kapcsán együttgondolkodásra van szükség. A kezdeményezők számításai szerint a közös mozgósítás eredményeként Háromszékről húsz autóbusznyian mennek a tüntetésre, míg saját gépkocsikkal még legalább ezren készülnek Vásárhelyre. A forgatókönyv szerint a megmozdulás 17 órakor koszorúzással kezdődik, a politikai szervezetek képviselőinek beszéde után a Maros megyei prefektúra elé vonul a tömeg, ahol petíciót nyújtanak át.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, városi RMDSZ-elnök hangsúlyozta: azért tartja fontosnak az autonómiatüntetésen való részvételt, „mert félelemre és nemekre nem lehet jövőt építeni". Ahhoz, hogy megvalósuljon az önrendelkezés, nem lehet csak egy úton járni, számos demokratikus eszközhöz kell folyamodni, mondta az elöljáró. „Székelyföldnek akkor lesz jövője, ha helyreáll az emberek önbecsülése, hiszen 90 évig sulykolták belénk, hogy másodrangúak, elmagyarosított románok vagyunk. Ezek a rendezvények, a jelképeink magabiztos használata nemzeti önbecsülésünket növelik" - hívta fel a figyelmet Tamás Sándor megyei tanácselnök. Hozzátette, azt reméli, hogy a tüntetés megtör egy negatív mítoszt Marosvásárhelyen. „Az 1990-es fekete március emléke ott él a vásárhelyiekben, ezért sokan kérték, hogy a székelyek ne menjenek oda tüntetni, de ha nem lesz rendbontás, akkor lerombolják a negatív mítoszt, visszaadják a reményt azoknak is, akik most félnek" - fogalmazott a megyei elöljáró. Újságírói kérdésre az RMDSZ-es politikusok elmondták, a szövetségen belül voltak ugyan ellenvélemények, de nem született olyan döntés, hogy ne vegyenek részt az autonómiatüntetésen. „Vagyok annyira idős, hogy saját véleményemet ne másokhoz viszonyítva fogalmazzam meg" - jelentette ki Tamás. Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke úgy vélte, a mostani összefogás csak a kezdet. A néppártot képviselő Sánta Imre lelkész szerint a Sepsi Református Egyházmegye is felkérte lelkészeit, hogy mozgósítsanak.
Pert nyertek zászlóügybenPert nyert alapfokon zászlóügyben Sepsiszentgyörgy, illetve Kovászna megye önkormányzata - tájékoztatott tegnap Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor tanácselnök. A bíróság megállapította, hogy minden közigazgatási egységnek joga van saját zászlót alkotni és elfogadni. A pert Codrin Munteanu korábbi prefektus kezdeményezte a közigazgatási bíróságon, kérve a megyezászló és a város zászlajának elfogadásáról szóló tanácsi határozatok visszavonását. Arra hivatkozott, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy a megyéknek, településeknek lehet saját zászlaja, az egyetlen törvény által megengedett helyi szimbólum a címer. Bár a prefektúra fellebbezett a megyezászló ügyében, az önkormányzat javára ítélkező bíró ötoldalas érvrendszert sorakoztatott fel a döntése alátámasztására. Tamás Sándor korábban leszögezte, a címer elfogadását valóban törvény szabályozza, azt betartották, és annak alapján döntöttek a székely zászlóhoz hasonlóan kék-arany színű lobogókról, amit egyetlen jogszabály sem tilt.A marosvásárhelyi illetékes bizottság tegnap engedélyezte a március 10-i tüntetést. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője elmondta, arra kérték a szervezőket, hogy távolítsák el soraikból az alkotmányellenes szlogeneket skandáló, törvénybe ütköző cselekedeteket végrehajtó egyéneket, és jelentsék a hatóságoknak. Hozzátette, a rendezvényt egy erre a célra delegált ügyész is végigköveti majd. „Nem ez lesz az első alkalom, amikor ügyész is részt vesz egy ilyen rendezvényen, de olyan információink vannak, hogy bizonyos, többek között Magyarországról érkező csoportok más irányba akarják terelni a rendezvény eredeti célját. Minden bizonnyal közbelépünk, ha szükség lesz rá" - idézte az Agerpres Bretfeleant, aki szerint a szervezők mintegy tízezer személyt várnak a tüntetésre.
„Reméljük, hogy a szélsőségesek és a provokátorok otthon maradnak, és nem zavarják meg a demonstrációt. Tudjuk, hogy nem könnyű távol tartani ezeket az elemeket, de a szervezők a hatóságok közreműködésével mindent megtesznek majd, hogy biztosítsák a rendezvény békéjét és civilizált jellegét" - jelentette ki tegnap Toró T. Tibor, az EMNP elnöke is. Kifejtette, az SZNT által kezdeményezett, a néppárt és az MPP által társszervezőként támogatott rendezvény teljes mértékben törvényes és demokratikus megnyilvánulás, és nem az államrend ellen irányul. A részvételi demokrácia egyik formája, amelynek célja az, hogy az erdélyi magyarság mind az állam vezetése, mind pedig a nemzetközi közösség felé határozottan jelezze igényét az autonómia különböző formái iránt - hangsúlyozta Toró a Papp Előd alelnökkel Bukarestben, zömében román újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: nem számítanak arra, hogy etnikumközi incidensekre kerül sor, mivel - mint mondta -, noha néhány televízió megpróbál nézettséget generálni az etnikai gyűlöletszításból, az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történtekből mindenki levonta a tanulságokat, és huszonhárom év múltán ez a fajta feszültségkeltés már hatástalan a lakosság körében.
Toró hangsúlyozta, az erdélyi magyar közösség megmaradása érdekében a Székelyföldnek területi autonómiát kell biztosítani, a Partiumnak és magyarok által nagyobb számban lakott nagyvárosoknak pedig különleges jogállást. Hozzátette, hogy a társadalmi és etnikumközi békét nem szabad pártpolitikai viták tárgyává tenni, a nemzeti közösségek autonómiához való joga be kell kerüljön az alkotmányba. Ennek ügyében a néppárt felveszi a kapcsolatot a nemrég létrejött alkotmánymódosító bizottsággal, és megpróbálja meggyőzni a parlamenti pártokat is arról, hogy a nemzeti közösségek számára az autonómia a legmegfelelőbb hosszú távú megoldás uniós mintára.